Ha azt hiszed hogy nyílik még a sárga rózsa

Azt hiszed hallgatunk a hazug szóra

Azt hiszed hogy mindig mindent megbocsátunk

Azt hiszed hogy elfelejtünk minden álmunk

Virágok közt veled lenni

Tudom szép volna kedvesem

Virág sincsen te sem vagy már

Mért hagytuk hogy így legyen

Virágok közt veled lenni

Tudom szép volna kedvesem

Virág sincsen te sem vagy már

Nem ad választ ma senki sem

El ne hidd azt bárki mondja hogy ez jó így

El ne hidd hogy minden rendben bárki szédít

El ne hidd hogy megváltozunk vezényszóra

El ne hidd hogy nyílik még a sárga rózsa

Virágok közt veled lenni

Tudom szép volna kedvesem

Virág sincsen te sem vagy már

Mért hagytuk hogy így legyen

Virágok közt veled lenni

Tudom szép volna kedvesem

Virág sincsen te sem vagy már

Nem ad választ ma senki sem

Virágok közt veled lenni

Tudom szép volna kedvesem

Virág sincsen te sem vagy már

Mért hagytuk hogy így legyen

Virágok közt veled lenni

Tudom szép volna kedvesem

Virág sincsen te sem vagy már

Nem ad választ ma senki sem

Virágok közt veled lenni

Tudom szép volna kedvesem

Virág sincsen te sem vagy már

Mért hagytuk hogy így legyen

Virágok közt veled lenni

Tudom szép volna kedvesem

Virág sincsen te sem vagy már

Nem ad választ ma senki sem

"Kell hogy legyen szemtanúja az életünknek.

Egy milliárd ember él ezen a bolygón.

Ugyan mit számít egyetlen élet?

De a házasságban ígéretet teszünk,

hogy mindenre odafigyelünk:

a jóra, a rosszra, a szörnyűségekre,

a csip-csup dolgokra.

Mindenre, mindig, mindenhol.

Azt mondjuk: az életed nem marad észrevétlen, mert én észreveszem.

Az életed nem marad titokban, mert én tanúja leszek."

 /Hölgyválasz c. film/ 

Erről a képről tutorial található itt:

TUTORIAL

Juhász Gyula

Szerelem?

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár, ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

Victor Hugo

Olyan a szerelem

Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, miliom.

Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
mi távolabbról: mint a gyémánt,
az közelebbről: mint a könny.

 Petőfi Sándor 

ERDŐBEN    

Sötétzöld sátoros 

Erdőben járok. 

Kevély tölgyfák alatt 

Szerény virágok. 

A fákon madarak, 

Virágon méhek. 

Ott fönn csattognak, itt 

Lenn döngicsélnek. 

Nem rengedez sem a 

Virág sem a fa; 

Hallgatják a zenét 

Elandalodva.

Vagy alszanak talán? 

Elszenderedtek?... 

Megálltam én is és 

Mélán merengek.

Merengve nézek a 

Patak habjára, 

Melynek nyílsebesen 

Rohan le árja; 

Fut, mintha kergetné 

A felleg árnyát, 

A fellegét, amely 

Fölötte száll át. 

Ekként kergettelek, 

Ifjúi vágyak! 

Árnyak valátok, el 

Nem foghatálak - - 

Menj, menj, emlékezet! 

El is feledtem, 

Hogy e magányba én 

Feledni jöttem.